Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.

Kezdőlap » Ismeretterjesztő » A filozófia nagykönyve - Minden, amit tudni érdemes


        

A filozófia nagykönyve - Minden, amit tudni érdemes

Új

Raktáron

 

Termékfigyelő
Cikkszám: 9789633044636
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 356
Méret: 195*235
Alapár 4 500 Ft
Ár (nettó) : 3 643 Ft
Ár (bruttó) (5 %):
3 825 Ft

Vásárolni kívánt mennyiség:
  db  

Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és a létezés természetéről, a nagy gondolkodók pedig válaszokat kínáltak, amelyekkel maguk is formálták világunkat.

 

A filozófia nagykönyve rövid összefoglalókkal, szellemes idézetekkel, ötletes ábrákkal és illusztrációkkal teszi könnyen emészthetővé az elvont, tudományos gondolatokat Arisztotelésztől Žižekig.

 

Hasznos olvasmány a filozófia iránt érdeklődő laikusoknak, diákoknak és minden olyan embernek, akinek fontos önmaga és a világ megismerése.

 

 

Tartalom:


ELŐSZÓ


ÓKOR (KR. E. 700 – KR. U. 250)

 

Minden vízből van (Milétoszi Thalész)

A tao, amely kimondható, nem az örök tao (Lao-ce)

A szám a formák és gondolatok meghatározója (Pitagorasz)

Boldog az, aki túllépett saját énjén (Sziddhártha Gautama)

Legyenek a hűség és őszinteség fő elveid (Konfuciusz)

Minden áramlásban van (Hérakleitosz)

Minden egy (Parmenidész)

Minden dolog mértéke az ember (Prótagorasz)

Ha valaki egy barackot dob hozzám, egy szilvát dobok vissza (Mo ti)

Semmi nem létezik, csak atomok és űr (Démokritosz és Leukipposz)

A vizsgálódás nélküli élet méltatlan arra, hogy éljük (Szókratész)

A földi tudás csak árnyék (Platón)

Az igazság a földi világban lakik (Arisztotelész)

A halál számunkra semmi (Epikurosz)

Annak van a legtöbb, akinek a kevés is tökéletes elégedettséget nyújt (Szinópéi Diogenész)

Az élet célja, hogy egyetértésben éljünk a természettel (Kitióni Zénón)

 

KÖZÉPKOR (250–1500)

 

Isten nem a rossz szülője (Hippói Szent Ágoston)

Isten előre látja szabad gondolatainkat és tetteinket (Boëthius)

A lélek különbözik a testtől (Avicenna)

Csak az Istenről való gondolkodás juttat el létezésének belátásához (Canterburyi Szent Anzel)

A filozófia és a vallás nem összeegyeztethetetlen egymással (Averroës)

Istennek nincsenek tulajdonságai (Moses Maimonidész)

Ne gyászolj! Bármit veszítesz is el, más formában visszatér (Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmi)

Az univerzum nem mindig létezett (Aquinói Szent Tamás)

Isten a Nem-Más (Nicolaus Cusanus)

Semmit sem tudni a legboldogabb élet (Rotterdami Erasmus)

 

A RENESZÁNSZ ÉS A RACIONALIZMUS KORA (1500–1750)

 

A cél szentesíti az eszközt (Niccolò Machiavelli)

A dicsőség és a nyugalom nem árulhat egy gyékényen (Michel de Montaigne)

A tudás hatalom (Francis Bacon)

Az ember gép (Thomas Hobbes)

Gondolkodom, tehát vagyok (René Descartes)

A képzelőerő dönt mindenről (Blaise Pascal)

Isten minden dolognak immanens oka (Benedictus Spinoza)

Senki tudása sem haladhatja meg a saját tapasztalatát (John Locke)

Két fajtája van az igazságoknak: észigazságok és tényigazságok (Gottfried Leibniz)

Létezni annyi, mint észleltnek lenni (George Berkeley)

 

FORRADALMAK KORA (1750–1900)

 

A kétely nem kellemes állapot, a bizonyosság azonban abszurditás (Voltaire)

A szokás az emberi élet kiváló iránymutatója (David Hume)

Az ember szabadnak született, mégis mindenütt láncokat visel (Jean-Jacques Rousseau)

Az ember olyan lény, aki megállapodásra hajlamos (Adam Smith)

Két világ létezik: a testünk és a külső világ (Immanuel Kant)

Bizonyos, hogy a társadalom szerződés (Edmund Burke)

A legnagyobb boldogságot a legtöbb embernek (Jeremy Bentham)

Az elmének nincs neme (Mary Wollstonecraft)

Hogy valaki milyen filozófiát választ, attól függ, milyen ember (Johann Gottlieb Fichte)

Nincs olyan téma, amelyről kevesebbet filozofálunk, mint a filozófiáról (Friedrich Schlegel)

A valóság történeti folyamat (Georg W. F. Hegel)

Az egyén a saját látókörének határait a világ határának tartja (Arthur Schopenhauer)

A teológia antropológia (Ludwig Andreas Feuerbach)

Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura (John Stuart Mill)

A szorongás a szabadság szédülete (Søren Kierkegaard)

Minden eddigi társadalom története osztályharcok története (Karl Marx)

Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? (Henry David Thoreau)

Vegyük számításba a dolgok hatását! (Charles Sanders Peirce)

Cselekedj úgy, mintha számítana! (William James)

 

A MODERN VILÁG (1900–1950)

 

Az emberen túl kell lépni (Friedrich Nietzsche)

Az önbizalommal rendelkezők jönnek, látnak és győznek (Ahad Ha’am)

Minden üzenet jelekből áll (Ferdinand de Saussure)

A tapasztalat önmagában még nem tudomány (Edmund Husserl)

Az intuíció egyenesen az élet felé tart (Henri Bergson)

Csak akkor gondolkodunk, ha problémával találkozunk (John Dewey)

A múltra emlékezni nem tudók annak megismétlésére kárhoztatottak (George Santayana)

Csak a szenvedés tesz bennünket személlyé (Miguel de Unamuno)

Higgyünk az életben! (William du Bois)

A boldogsághoz a munka szervezett mérséklésén keresztül vezet az út (Bertrand Russell)

A szeretet a szegényebb és a gazdagabb tudás közötti híd (Max Scheler)

Csupán egy egyéniség válhat filozófussá (Karl Jaspers)

Az élet összeütközések sorozata a jövővel (José Ortega y Gasset)

A filozófi a gyakorlásához először gyónnunk kell (Hajime Tanabe)

Nyelvem határai világom határai (Ludwig Wittgenstein)

Mi magunk vagyunk az elemzendő entitások (Martin Heidegger)

Az egyén egyetlen igaz erkölcsi választása a közösség érdekében végrehajtott önfeláldozás (Tetsuro Watsuji)

A logika a filozófi a utolsó tudományos alkotórésze (Rudolf Carnap)

Csak reménytelen szerelemmel ismerhető meg egy személy (Walter Benjamin)

Az, ami van, nem lehet igaz (Herbert Marcuse)

A történelem nem tartozik hozzánk, hanem mi tartozunk a történelemhez (Hans-Georg Gadamer)

Amennyiben egy tudományos megállapítás a valóságról szól, annyiban cáfolhatónak kell lennie (Karl Popper)

Az intelligencia erkölcsi kategória (Theodor Adorno)

A létezés megelőzi a lényeget (Jean-Paul Sartre)

A gonosz banalitása (Hannah Arendt)

Az értelem a nyelvben lakozik (Emmanuel Lévinas)

Ha látni akarjuk a világot, szakítanunk kell annak ránk jellemző, megszokott elfogadásával (Maurice Merleau-Ponty)

A férfit emberi lényként, a nőt nőneműként definiálják (Simone de Beauvoir)

A nyelv társadalmi gyakorlat (Willard van Orman Quine)

Az alapvető szabadságérzet a láncoktól való megszabadulás érzete (Isaiah Berlin)

Gondolkodj úgy, mint a hegy! (Arne Naess)

Sokkal jobb úgy élni az életet, ha nincs értelme (Albert Camus)

 

KORTÁRS FILOZÓFIA (1950-TŐL NAPJAINKIG)


A nyelv bőr (Roland Barthes)

Mi lenne velünk kultúra nélkül? (Mary Midgley)

A normál tudomány nem keresi a ténybeli vagy elméleti újdonságokat (Thomas Kuhn)

Az igazságosság alapelveit a tudatlanság fátyla mögött választjuk ki (John Rawls)

A művészet életforma (Richard Wollheim)

Bármi megteszi (Paul Feyerabend)

A tudást értékesítésre termeljük (Jean-François Lyotard)

A fekete embernek egy végzet adatott, és az fehér (Frantz Fanon)

Az ember a közelmúlt nem olyan régi találmánya (Michel Foucault)

Ha úgy döntünk, a vigasztaló illúzió világában is élhetünk (Noam Chomsky)

A társadalom a saját tradíciói kritikájának függvénye (Jürgen Habermas)

A szövegen kívül nincs semmi (Jacques Derrida)

Nincs semmi a lelkünk mélyén, csak az, amit mi magunk tettünk oda (Richard Rorty)

Minden vágy kapcsolatban áll az őrülettel (Luce Irigaray)

Minden birodalom azt mondja önmagának és a világnak, hogy más, mint a többi birodalom (Edward Said)

A gondolkodást mindig is az ellentétek működtették (Hélène Cixous)

Ki játssza Istent napjaink feminizmusában? (Julia Kristeva)

A filozófia nem csupán írásbeli vállalkozás (Henry Odera Oruka)

A szenvedésben az állatok velünk egyenrangúak (Peter Singer)

A legjobb marxista elemzések mindig egy kudarc elemzései (Slavoj Žižek)

 

FÜGGELÉK

Pályatársak

Fogalomtár

Név- és tárgymutató

Köszönetnyilvánítás

Magyarul megjelent művek

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét!

NTRjZTIxZ
Termékfigyelő
Watch DOG


Tájékoztatást kérek e-mailben az alábbi esemény(ek)ről:


       Ha a termék ára ez alá csökken: Ft

        Ha a termék elérhetővé válik készleten


E-mail címem: