Edward de Bono: Nem minden fekete vagy fehér

Edward de Bono ebben a könyvben azt a tézist fogalmazza meg, hogy túl nagy súlyt fektetünk a logikai alapú következtetésekre. A logikai gondolkodás az állítások igaz vagy hamis voltának megfontolásán alapul. Elsődleges hasznossága olyan szituációkban mutatkozik meg, amelyekben számíthatunk arra, hogy a tények továbbra is tények maradnak - más szóval, olyan körülmények között, amelyekben nem valószínű, hogy előáll bármi új és váratlan tényező.

De Bono rendszerében a dolgok másik oldala a percepció: az észlelés és érzékelés. Amikor a körülöttünk levő világot szemléljük, azt látjuk (ha elég figyelmesek vagyunk), ami valójában ott van, akkor is, ha az, ami valójában ott van, nem az, amire számítottunk. Ha azonban a körülöttünk levő világról az elménkkel elképzelhető lehetőségek felé fordítjuk a figyelmünket, az észlelés mindjárt nem működik olyan jól. Gyakran csak akkor vesszük észre a nyilvánvalót, amikor már késő, vagy amikor már valaki más is észrevette, és felhívja rá a figyelmünket. Gyakran előfordul, hogy a valóságban egyáltalán nem az van, amit gondolunk.

Részlet Brian Josephson előszavából

Előszók
Ivar giaever előszava 
Brian josephson előszava 
Sheldon lee glashow előszava 
A szerző előszava

Bevezetés
Az új reneszánsz

Gondolkodásunk rendszere
Az emberi elme 
Észlelés és agyműködés 
Hagyományos gondolkodási szokásaink 
Gondolkodás a társadalomban és intézményeiben 
Gyakorlati eredmények összegzése 
Összegzés

Melléklet
Vízlogika 
Hodika

Név- és tárgymutató

Edward de Bono szaktekintély a kreatív gondolkodás, valamint a gondolkodás mint képesség fejlesztésének területén. Több ezren írnak számítógép-programokat, Edward de Bono azonban az emberi elme számára ír programokat. Az emberi elme, mint önszerveződő információs rendszer működésének megértéséből létrehozta a laterális gondolkodás módszeres, kreatív eszközeit. Ő alkotta meg a párhuzamos gondolkodás gyakorlatát és írta a Six Thinking Hats (A gondolkodás hat kalapja) című könyvet. Az észlelésen alapuló (perceptuális) gondolkodásban alkalmazott eszközeit (CoRT, DATT) az oktatásban és az üzleti életben széles körűen alkalmazzák.

Edward de Bono gondolkodás-iskola módszereit vezető világcégek alkalmazták, többek között az IBM, a Microsoft, a Prudential, a British Telecom (Egyesült Királyság), az NTT (Japán), a Nokia (Finnország) és a Siemens (Németország). Az ausztrál krikett válogatott is a segítségét kérte, hogy minden idők legsikeresebb krikett csapata lehessen. Dél-Afrikai tudósok egy csoportja Dr. De Bono-t beválasztotta a közé a 250 ember közé, akik a történelem folyamán a legnagyobb hatással voltak az emberiségre. Egy vezető ausztrál üzleti lap a legnagyobb kortárs látnokok közé sorolta. Az Accenture, egyik igen jelentős tanácsadócég az 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodó egyikének tekinti. Edward de Bono módszerei egyszerűek, de hatásosak. Egyik módszerének alkalmazása egy acélgyártó cégnek egyetlen délután alatt 21000 ötletet eredményezett. Tanított gondolkodást Nobel-díjasoknak és Down-kóros gyerekeknek.

Edward de Bono orvosi (Málta), bölcsész (Oxford), filozófiai doktori (Oxford), bölcsészdoktori (Cambridge) és teológiai doktori (RMIT) diplomát szerzett. Konzultációs órákat tart az oxfordi, cambridge-i, londoni egyetemen, valamint a Harvardon. Oxfordban Rhodes ösztöndíjas volt. 67 könyvet írt, melyeket 37 nyelvre fordítottak le.