Szummer Csaba: LSD és más "csodaszerek"

Miért került az LSD másfél évtized eufóriája után feketelistára?

Milyen hatása volt a pszichológia és a pszichiátria fejlődésére?

Mi közük van a pszichedelikus élményeknek a valláshoz?

Hogyan lehetne biztonságosabban használni az LSD-t kutatási, terápiás és önismereti célokra?

1943-ban Albert Hofmann svájci vegyész egy véletlen folytán felismerte az általa megalkotott vegyület hallucinogén potenciálját. A „bajkeverő csodagyereket”, az LSD-t hamarosan széles körben kezdték el használni: a pszichiáterek alkoholista, depressziós és skizofrén betegeket kezeltek vele, végső stádiumban lévő rákos betegek fájdalmát csillapította; a CIA önkéntesek, elítéltek és gyanútlan civilek ezrein kísérletezve kereste az ideális vallatószérumot; a művészek pedig alkotóképességük fokozását remélték tőle.

Az 1960-as évek első felében az LSD eljutott a tömegekhez: szakrális drogként és a társadalmat forradalmasító csodaszerként tekintettek rá. A korszak olyan meghatározó alakjai, mint Aldous Huxley, Allen Ginsberg, Ken Kesey, Timothy Leary, John Lennon vagy éppen Steve Jobs kezdték el használni és többnyire dicsőíteni a „savat”.

Az LSD és más „csodaszerek” az első magyar nyelvű összefoglalója a nyugati világ tudatmódosító anyagainak napjainkig bezárólag. Lebilincselő eszme- és kultúrtörténeti munka, amely sorra veszi a pszichedelikumok kulturális, társadalmi, pszichológiai és terápiás aspektusait, és megismertet azokkal a messianisztikus várakozásokkal és irracionális félelmekkel, amelyek a pszichedelikumokhoz mind a mai napig kapcsolódnak.

Az LSD az egyik legizgalmasabb, legtöbbet ígérő, s egyben legveszélyesebb a pszichoaktív szerek listáján, amelyet rendkívül intenzív hallucinogén hatása tesz egyszerre vonzóvá és ijesztővé. Hiába telt el több mint hét évtized születése óta, a benne rejlő veszélyeket és lehetőségeket még távolról sem térképezte fel a tudomány kellő alapossággal. Ez a kötet fontos előrelépés az LSD és más hallucinogén szerek pszichológiai és társadalmi hatásainak megismerése terén.

Demetrovics Zsolt

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője, a Journal of Behavioral Addictions főszerkesztője

Előszó

Bevezetés

I. RÉSZ: PSZICHEDELIKUMOK ÉS KULTÚRA: KÉMEK, HIPPIK, MŰVÉSZEK

1. Az LSD létrehozása és megjelenése Amerikában

Az LSD megszületik * A pszichedelikumok megjelenése Amerikában

2. Kémek, művészek és pszichiáterek

Az LSD és a titkosszolgálatok * Ken Kesey és a Vidám Kópék csínytevései * Cary Grant, Jack Nicholson és a Los Angeles-i pszichiáterek

3. Timothy Leary, avagy az LSD elszabadulása

Találkozás a gombával * A „gomba népe” a Harvardon * Doktor Leary a csúcson * Az ominózus Playboy-interjú * Leary intelmei * Az LSD mint vallás * Leary odisszeája * „Mire lenne képes az ő pozíciójában” - az LSD és a két Kennedy * „Paul McCartney nagyon rendes ember” - politikai viták a Brit-szigeteken

4. A pszichedelikumok és az ellenkultúra

A Nyugat idegenkedése a módosult tudatállapotoktól * Volt egyszer egy ellenkultúra * Az ellenkultúra romantikus gyökerei * A hippimozgalom mint a harmadik nagy ébredés

5. A humanisztikus pszichológia mint „hippipszichológia”: „csúcsélmények” és a „feltétel nélküli, elfogadó szeretet”

„Egészen emberi” - Abraham Maslow * Rogers és az encountermozgalom * A T-csoportoktól az encounter-csoportokig

6. Esalen, az ellenkultúra szellemi központja

Esalen és az „én évtizede” * Az 1965-ös év fordulópontja: Perls Cirkusza és Schutz Repülő Cirkusza

7. Az ellenkultúra vége

Erőszak, gyilkosságok * A neokonzervatív hullám győzelme Amerikában * Esalen a világpolitikában * Pszichedelikumok, encounter-csoportok és a világ megváltoztatása

II. RÉSZ: PSZICHEDELIKUMOK ÉS VALLÁS: SPIRITUÁLIS KÉPZELET ÉS ENTEOGÉN EGYHÁZAK

8. Az ellenkultúra új spirituális szenzibilitása

LSD: bajkeverő démon, vagy a Nyugat spirituális vérfrissítése? * Egy új kozmológia felé: Alan Watts naturalista miszticizmusa * Az ellenkultúra mint a Nyugat fejlődéstörténetének szakadási pontja * A beatnemzedék íróinak spirituális hatása az ellenkultúrára

9. Huxley mint az ellenkultúra spirituális mentora

Leary „megtérése” * Előzmények az amerikai vallási hagyományban: transzcendentalizmus, kéjgáz és a Nyugat „tömeggyógyintézete” * Az örök filozófia * „Emberi potenciálok” * Az egyedi elme elhanyagolt szerepe a pszichedelikus élményben * Jean-Paul Sartre meszkalinélménye * Pszichedelikus abúzus Atlantiszon?

10. A kvázimisztikus pszichedelikus élmény és a vallási élmény mint módosult tudatállapot

Módosult tudatállapotok és vallási rituálék * Az enteogén egyházak pozitív példája * Az enteogének által kiváltott élményállapot * A pszichedelikus élmény változatai * Vissza a földre: nem addiktív, de pocsék íze van

11. Hitelesek-e a pszichedelikus kvázimisztikus élmények?

A misztikus írások „természetes kiválasztódása” és a kozmológiai keret fontossága * Spirituális víziók a laboratóriumban * Kétkedők: „Ersatz-miszticizmus”, azaz „nincsen benne valódi bölcsesség”

12. Spirituális víziók, avagy valóságteremtés módosult tudatállapotokban

A társas valóság teremtése * Anakronizmus-e a vallás? - A Pi élete mint „Isten elegáns bizonyítéka” * A transzcendens élmény mint műalkotás * Az immediatista vallási attitűd buktatói a pszichedelikus élmény integrálásánál * Konklúziók

III. RÉSZ: PSZICHEDELIKUMOK ÉS TERÁPIA: AZ EZREDFORDULÓ PSZICHEDELIKUS RENESZÁNSZA

13. Pszichedelikumok és tudomány

A pszichedelikus reneszánsz * A pszichoaktív szerek csoportosítása * A pszichedelikumok hatásmechanizmusa * A pszichedelikus élmény pszichológiai jellegzetességei: percepció, gondolkodás, érzelmek

14. Kutatások és terápiák az 1950–60-as években

A „modellpszichózis” téves elmélete az LSD-vel kapcsolatban * Az európai út: az LSD mint „léleklazító” terápiás eszköz * Az amerikai út: az LSD mint a lelket „manifesztáló” szer * Pszilocibinalkalmazások az 1960-as évek első felében * A kutatások betiltása * LSD helyett „holotróp” légzés * Perinatális mátrixok: a pszichedelikus élmények egy lehetséges értelmezési kerete

15. A kutatások feltámadása az ezredfordulón

MDMA: a terápiák és kutatások második hulláma az 1980-as években

16. Napjaink kutatásai

Etnofarmakológia és etnobotanika * Ajahuaszkatradíciók * Sámánok és brujók * Az ajahuaszka és a latin-amerikai enteogén egyházak * Gyógyszerkutatások * Napjaink empirikus kutatásai – szerenként

17. A pszichedelikumok dekriminalizálásának felvetése: kutatás, terápia, önismeret, rituális-spirituális-vallási használat, hospice-alkalmazás

Egy underground terapeuta Svájcból: Friederike Fischer esete * A „big pharma” és a pszichedelikumok * A Nutt-bizottság jelentése * A pszichedelikumokban rejlő tényleges veszélyek * A felelősségteljes droghasználat és a biztonságos környezet * A jogi szabályozás megváltoztatása * Befejezés

Utószó

Köszönetnyilvánítás

Irodalomjegyzék

Jegyzetek

Név- és tárgymutató