C. S. Lewis: A szeretet négy arca

A földi szeretet csupán elmosódott mása az „eredetinek” , s így bármily nemes érzés megtisztulásra szorul. C. S. Lewis, az oxfordi irodalomtudós ebben a művében éleslátóan, képszerűen és kedves humorral mutat rá a ragaszkodás, a barátság, a szerelem és a felebaráti szeretet természetére és értékeire. Jane Austentól Augustinuson át számos szerzőt idéz könyvében.

„A természetünkből fakadó szeretet csak akkor lehet örök, ha beleolvadt az isteni eredetű adakozó szeretet örökkévalóságába.”

„Nincs biztos befektetés. Ha szeretsz, sebezhető vagy. Szeress bármit, és biztosra veheted, hogy megszakad a szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle kis hóbortba és kedvtelésbe; gondosan kerülj minden kötődést; zárd be jól önzésed ládikójába - vagy koporsójába! De ott a koporsóban - ott a biztonságos sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze, törhetetlen, áthatolhatatlan, megváltoztathatatlan szív lesz belőle. A tragédiának, vagy legalábbis a tragédia lehetőségének egyetlen alternatívája van: a kárhozat. A mennyországon kívül pedig csak egy helyen lehetsz teljes biztonságban a szeretet veszélyeitől és izgalmaitól, ez pedig a pokol."

Bevezetés

A dolgok szeretete

A ragaszkodó szeretet

A barátság

A szerelem

A felebaráti szeretet